Kőbánya nem véletlenül kapta nevét. Valamikor hatalmas kőfejtők voltak a föld alatt, s ezeket az állandó hőmérsékletű pincéket használták már anno is a bor, majd a sör érlelésére.

A kerület történetét a legutóbbi időkig jelentősen meghatározó Kőér hegy első említése IV. Béla egy adomány leveléből maradt ránk. A "hegy" 147 m-es magasságával valóban kimagasodik a Pesti-síkságból s nevéből következtetve már a XIII. században ismerték kőbányáit.

Az itt található mészkő a földtörténeti középkorban keletkezett, amikor a Kárpát medence nagy részét a Pannon tenger borította. Ez a terület valószínűleg egy tengeröböl lehetett, ahol a mészvázas csigák maradványai nagy mennyiségben rakódtak le. A mészkőrétegekre az újkorban agyag rakódott le.

A Pest városától távol eső bányákban már a XVII. századtól intenzív kitermelés folyt, amit a gyarapodó város építőanyag igénye csak növelt az évszázadok során. Írás van például arról, hogy az 1600-as években a kecskeméti református templom falához innen szállították a követ, a budai pasa külön engedélyével.

A jól fűrészelhető, faragható mészkőből emelték többek között a Tudományos Akadémia palotáját, az Egyetemi Könyvtárat és a Lánchíd pilléreinek felső részét. A kezdetleges módszerekkel, kissé szervezetlenül végzett kitermelés a múlt század végére veszélyessé tette a bányászatot. A hegybe vájt üregek és pincék azonban megmaradtak és alapot szolgáltattak az idetelepült borászat és a sörfőzés számára.
Az 1800-as évek derekától számos nagy gyár alakult Kőbányán, többek közt a Dreher Sörgyár is. A sziklapincében érlelt sörnek akkora sikere lett, hogy attól kezdve nem is építettek serfőzdét se Pesten, se Budán, csak Kőbányán. Az egykori kőfejtő helyén, egymás szomszédságában hat gyár épült ötven év alatt.

Az egyik szakaszon a háború alatt hadiüzem működött, repülőgépgyártás folyt a mélyben, bár papírok nem dokumentálják az Messerschmittek állítólagos összeszerelését.

Budapest X. kerülete egészen a múlt század végéig önálló település volt és az 1950-es évekig a főváros peremkerületének számított. Ez a kép mára jelentősen megváltozott, hiszen a város földrajzi középpontja jelenleg Kőbányán található.